Húsvéti boszorkányok

Elég volt a télből, a hidegből, gondoltam, az égiek itt is megszelídülnek erre az időre és megajándékoznak minket egy kis napsütéssel. Nem így történt. Pedig úgy érzem, a svédek mindent megtettek a rossz idő elűzéséért.

Még hajtani nem akaró nyírfaágakat kint és bent, számomra kicsit túlságosan is színes tollakkal keltettek életre, amik érdekes módon leginkább kék és sárga – azaz a svéd nemzeti színekben pompáznak. Vágytam egy kis hagyományra, Nagycsütörtökön irány a Fredriksdal museum.

Te jó ég! Mit keresnek Húsvétkor a boszorkányok errefelé?

Häxor (boszorkányok), Skärtorsdag (Nagycsütörtök), Blåkulle (Kék hegy). Három szorosan összetartozó fogalom a svéd népmesékben, melyekben a boszorkányok Nagycsütörtök éjszakáján kirepülnek a Kék hegyre, hogy összeszűrjék a levet az ördöggel. Mindenféle eszközt bevetve, mágikus körtánccal, zajjal, kell megakadályozni, hogy visszatérjenek. 

Ennek maradványa egyes helyeken, hogy a gyerekek nagycsütörtökön beöltöznek boszorkánynak, házról-házra járnak és adományokat, -sosem pénzt, hanem főleg édességet - gyűjtenek.

Påskägg - tojás a tojásban

A tojás, mint az új élet szimbóluma itt is jelen van. Színesre festik, de olyan művészi díszítésmódot, mint ami nálunk van, sehol nem láttam. Kilószám kínálják az üzletek ilyenkor a"påskgodis"-t azaz a húsvéti édességet, amit általában ilyen papírmashé tojásban (påskägg) ajándékoznak egymásnak. A mérete csak a pénztárcától függ. A húsvéti asztalról sem hiányozhat a  tojás, amit minden formában fogyasztanak, természetesen a lazac és a hering mellett. 

Hazaértünk. Szép volt, jó volt.  Sonka híján most egy csülök is megteszi. A bejglim készül. A tojások áznak a hagymalében. Hátha hétfőn meglocsol a férjem.